Névadónkról

Az országunkban csupán számos utca- és intézménynév van, amely nemzetünk nagyszerű, világhírű orientalista vándoráról, nyelvtudoráról – Csoma Sándorról neveztek el. Büszkék lehetünk az utcanévre, amely átszeli Kőbánya városközpontját és az intézménynévre, amely a széles Kőrösi Csoma Sándor út partján ágaskodik: a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ.

A köznyelv a rossz hétköznapi szokások az elnevezést gyakorta egyszerűsítik. Kiugrom a sétányra – mondják a mai kőbányaiak, ha valamit gyorsan el kell intézni, pedig 70 éve nevezték át. A Kőrösibe lesz az előadás – halljuk néha – pedig a Kőrös messze van, a névadónk pedig:

Csoma Sándor, (Kőrös 1784. március 27.− Dardzsiling, 1842. április 11.) nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, az MTA levelező tagja (1833). Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja Getse Krisztina. 15 éves korában, mint „szolgadiák” került a nagyenyedi kollégiumba, majd ott tanított. 1815-ben angol ösztöndíjjal a göttingeni egyetemen keleti nyelvtanulmányokkal foglalkozott. Még diákkorában eltökélte, hogy felkeresi az „ázsiai magyarok” maradékait. 1819 őszén indult útnak gyalog, csekély pénzzel. Törökországon, Iránon, Afganisztánon és Indián keresztül Nyugat-Tibetig. 1823–24-ben, kegyetlen nélkülözések közt eltöltött két esztendő alatt rakta le a tibeti nyelvészet alapjait, elkészítve az első tibeti nyelvtant és a tibeti-angol szótárat. 1837-ben visszatért Calcuttába, ahol könyvtárosként dolgozott. Összesen tizenhat európai és keleti nyelven állított össze szójegyzékeket. Azonban ismét eredeti célját akarta követni és 1842-ben elindult Nagy-Tibet felé; útközben a terai-vidéken maláriában megbetegedett és meghalt.
A Magyar életrajzi lexikon alapján

1942. május 23-án egy székesfővárosi határozattal nevezték át a jól megszokott Belső-Jászberényi utat a megtisztelő Kőrösi Csoma Sándor útra. Megvolt a jó okuk rá: Csoma halálának centenáriuma. A névváltoztatást egy fővárosi törvényhatósági bizottsági tag – ahogy ma mondanánk fővárosi képviselő − terjesztette be, Dongó Orbán, a Szent László Gimnázium igazgatója. Az ötlet pedig egy 25 esztendős Liget utcai kőbányai fiatalembertől származik, aki a fővárosnál volt alkalmazásban, bizonyos dr. Gecse Alberttől. Neki köszönhetjük a városközpont főutcájának a nevét. Az ifjú kőbányai jogász édesapjának a neve: Lófőkörösi Gecse Albert volt, Csoma édesanyjának, Getse Krisztinának leszármazottja. Itt kapcsolódik a hely, a személyhez és a szellemiséghez. Szimbolikus értékű volt a névválasztás, a reményekkel teli Magyarország politikai döntése, hasonlóan 2011-es esztendőhöz, amióta viseli az új, méltó nevét Kőbánya kulturális központja.

Régi leíratok tanúskodnak arról, hogy lehet ő a példa, értékeivel tudásával erkölcsével, erejével. „A zanszkari zárdában, ahol Csoma egy egész évet töltött, s ő ott a lámával el volt szigetelve a hévmérő rendszerint 10-16 fok alatt állott zéró alatt. Ott ült ő kezeit ködmönébe téve és ily állapotban olvasott reggeltől estig melegítő tűz és alkonyat után világító mécses nélkül a föld szolgált nyoszolyául és az egyszerű csupasz falak voltak oltalma az égalj zordonsága ellen. A hideg oly szigorú, hogy nehéz feladat volt a kezeket a gyapjús takaró alól kiszabadítani a könyv leveleinek átlapozása végett. Ő ilyen helyzetben mely más embert nyilván kétségbe ejtett volna negyvenezer tibeti szót összegyűjtött és elrendezett.”
Duka Tivadar (1825-1908) Csoma életrajzírója

A sors nemcsak példaképet állított a névválasztással, hanem utat jelölt. A szándék, hogy mindannyian tudjuk és így lelkesítsen Széchenyi gondolata Csomáról „[…] Egy szegény, árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt, kitartó hazafiságtól lelkesítve - Kőrösi Csoma Sándor - bölcsőjét kereste a magyarnak és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében. Nem magas helyzet, nem kincs a nemzetek véd-őre, hanem törhetetlen hazaszeretet, zarándoki önmegtagadás és vasakarat. Vegyetek példát hazánk nagyjai és gazdagjai egy árva fiún és legyetek hű magyarok tettel, nem puszta szóval, áldozati készséggel és nem olcsó fitogtatással."

Mert a név kötelez, nomen est omen.

Buzás Kálmán
főtanácsos

 
Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Nonprofit Kft. - 1105 Budapest, Szent László tér 7-14 Tel:(+36-1)260-9959 információ/fax: (+36-1)262-0379
E-mail: korosi@korosi.org